Az írónő fantáziája az emberek mellett angyalokkal, démonokkal és kevert fajokkal népesíti be a regény lapjait. Sunderon - Az Ördög Vére egy három világon átívelő fantasy sorozat első része logikusan felépített történettel, váratlan fordulatokkal, titkokkal, érdekes hősökkel, fájdalmas és mértékkel adagolt szerelmi szállal.
„Mi van?” "Most, meg mi vaan?!" – ez a kérdés többször is felmerült bennem a Hel Enai Dawn - különleges írói nevet használó – szerző Sunderon – Az Ördög Vére c. pörgős fantasy regényét olvasva.
A könyv fülszövege felkeltette a figyelmemet. Bár néhány komoly csalódás miatt nem szeretem a több részes regényeket, most mégis kivételt tettem. És milyen jól tettem! A történet izgalmas, néhol szinte elvarázsol. Hirtelen azt veszed észre, már nem csak egy ember vagy, angyal, és démon is vagy. Küzdesz, harcolsz, varázsolsz, véded a területed, életed, barátokat szerzel és veszítesz.
Már a második fejezettől egy nem szokványos háborús helyzetbe csöppen bele hirtelen az olvasó, és egy lánynak ugyan teljesül a kívánsága, végül csalódnia kell.
Rettegve nézte a cinikus vigyorú démonnőt, és beléhasított a fájdalmas felismerés, hogy Nicknek igaza volt. A démonok közel sem olyan kedvesek, mint ahogy azt elképzelte.
Az írónő fantáziája az emberek mellett angyalokkal, démonokkal és kevert fajokkal népesíti be a regény lapjait. Az Ördög Vére egy három világon átívelő fantasy sorozat első része - ahol az angyalok és démonok háborújában az emberek csak mellékszereplők - logikusan felépített történettel, váratlan fordulatokkal, titkokkal, érdekes hősökkel, fájdalmas, és valószínűleg bukásra ítélt, mértékkel adagolt szerelmi szállal.
Az illúzió működött. A kiválasztottakon kívül más ember nem szerezhetett tudomást róluk.
A sok szereplő, a több szálon futó cselekmény, a hol akciófilmes, hol fantasztikummal átitatott jelenetek, a múlt, a jelen és az álmok váltogatása nem hagyják egyetlen percre sem lankadni a figyelmet. A történet, a helyszínek jól kidolgozottak, akár egy szobabelsőre, ruházatra, vagy Gora és Nefra részletes ábrázolására gondolok. A szereplők is összetettek, komplex háttérrel, személyiséggel rendelkeznek, még az angyalok és ördögök sem csak fehérek, vagy feketék. Érezhető, hogy a gondosan felépített szerkezet, és történetvezetés mögött komoly munka van.
A könyvben nagyon is érvényesül az „egyszer fent, egyszer lent” elve, ami nem csak a szereplők helyzetére, hanem az egész történetre, és a helyszínekre is igaz. Mindenkinek jó oka van a cselekedeteire, s mégis… itt semmi, és senki sem az, aminek látszik.
A torkában szorító érzést a harag szívével távolította el magából, hogy írmagja se maradjon.
Egy ördöghöz nem illet sem az együttérzés, sem a sajnálat.
Szegény angyalok létének az egyetlen célja Ghad dicsőítése, és az efras fenntartása, ami azért elég szomorú sors szemben a démonok világával, akik ugyan alárendeltjei az éppen uralkodó Ördögnek, és utódjának, azonban ezen kívül semmiben sincsenek korlátozva.
A glóriánk tart minket életben. Olyan mintha a lelkünk és a szívünk egy helyen lenne.
De ne hidd azt, hogy megkaptuk és örökké élünk tőle.
Ami kissé fura volt, hogy a legtöbb szereplő túlnyomórészt kamasz, vagy épphogy csak huszonéves korosztály, mivel a fülszövegből nekem nem volt egyértelmű, hogy ez egy YA regény. Feltűnt még, hogy a borítón is látható palatick ugyan meg lett magyarázva, ahogy a használata is, végül nem jutott neki túl sok szerep, inkább csak olyan „jelzőfény” szinten. Lehet a következő kötetben erre is sor kerül?...
Ha választanom kéne, olvasmányaim közül talán a Csontszüret az, amivel párhuzamot vonnék. Bár teljesen különböző világban játszódik a két regény, a női főszereplő helyzete, küzdeni akarása, különleges képessége, az idegen - sokszor agresszív - létformák, az emberiség elöl gondosan elrejtett titok - nem lövöm le a poént - mind hasonlatosak. Ahogy a pörgés, az akció és fikció váltogatása, a múlt, az álmok, és a jelen szerepeltetése is.
Felesleges is bármilyen hasonlítgatás, csak érzékeltetni akartam, hogy kellő fantáziával, jó ötlettel, és alaposan kidolgozott, igényes történettel a hazai szerzők is felvehetik a versenyt a külföldiekkel. Ha nem tudnám, nem is gondolnám, hogy egy fiatal magyar írónő első könyvét tartom a kezemben. Akinek a Csontszüret tetszett, most sem fog csalódni.
Csendben hagyta, hogy kihűljön az eddig reménytől forró szíve, és végleg eltűnjenek az általa dédelgetett szép álmok, amikben normális lehet.
Szimpatikus a könyv vastagsága, külalakja, tördelése, jól olvasható a szöveg. Nem tudom más észrevette-e, de különleges maga a könyvborító anyaga is. A címet pedig könnyű kitalálni miért az ami.
A 427. oldallal azonban nem voltam maradéktalanul elégedett. Hiányoltam egy megfelelőbb levezetést. Ha nem is lezárást – mivel lesz a történetnek folytatása – de olyan kurtán, furcsán végződött a Sunderon első része, mintha egy jelenet közepén gördülne le a függöny.
Mindezzel együtt, vagy ennek ellenére, várom a második részt, amikor is találkozhatom kedvenc szereplőimmel, és talán választ kapok sok kérdésre is. Fantasy rajongóknak, és mindenkinek, aki pörgős, nem sablonos történetre vágyik, kiemelten ajánlott!
A Sunderon sorozat 2. része idén várható!
- Élményvadász -
