A Ruben Brandt, a gyűjtő nem hasonlítható más animációs filmekhez már csak furcsa karakterekkel teli, szürreális ábrázolásmódja, hangulata és rejtett mondanivalója miatt sem.

November 15-től játszák a mozik, de máris felfokozott érdeklődés övezi a Ruben Brandt, a gyűjtő c. egész estés magyar animációs filmet. Ki gondolná, hogy az első szereplő megformálásától nyolc év kellett ahhoz, hogy ez a film elkészüljön. Ami… Krimi? Film noir? Thriller? Akció? Művészfilm animációs köntösben? A gyűjtő mindezek keveréke vegyes technikával és sajátos látványvilággal, egyúttal tisztelgés az alkotó munkásságát inspiráló művészek, filmrendezők előtt képzőművészeti, filmes és zenei utalásokkal.

A film rendezője és forgatókönyvírója Milorad Krstic, szerb származású festő, díszlettervező, sokoldalú képzőművész több mint húsz éve él Magyarországon. Már első rövidfilmje is díjat kapott, a My Baby Left Me című animációt a 45. Berlinálén Ezüst Medve-díjjal jutalmazták.

A Ruben Brandt, a gyűjtő első bemutatására idén augusztusban Locarnoban az A kategóriás nemzetközi fesztiválon került sor, majd ezt követte Szarajevó, Bukarest, Varsó, nemrég pedig a luxemburgi CinEast Fesztivál nyitófilmje volt. A locarnói fesztivál után a nemzetközi szaksajtóban elismerő kritikák jelentek meg róla, majd a Filmalap támogatásával eljutott a Sony Pictures Classics amerikai forgalmazóhoz, ami megvásárolta az amerikai terjesztés jogát. Innen pedig úgy tűnik töretlen a sikere, több díjra jelölték és szerepel a legjobb egész estés animációs filmek Oscar-díjának jelöltjei között is.

A film elkészítése már csak a benne szereplő műtárgyak, és zenei betétek miatt sem volt könnyű menet: 52db műtárgy és 90db zenei jogosítást kellett hozzá elvégezni.

A sztori pár mondatban: Ruben Brandt (hangja: Kamarás Iván) elismert pszichoterapeuta, aki másokon tud segíteni, önmagán azonban nem. Rendszeresen rémálmok gyötrik, híres festmények alakjai törnek az életére. 

„A gyógyulás útja, ha birtoklod a problémát” – mondja pácienseinek. Erre az eszmefuttatásra építve, a Rubenhez művészetterápiás foglalkozásra járó - nem mellesleg egykori profi bűnözőkből álló kis csapat - Mimivel (hangja: Hámori Gabriella), a kleptomániás ex-artistával az élen nekilát, hogy kedvelt dokijuk számára ellopják a rémálmaiban feltűnő képeket. Ezzel kezdődik a film központi eseményét képező trükkös rablás sorozat. Ruben Brandt és csapata 13 festményt lop el a világ híres múzeumaiból, többek közt a Louvre, az Uffizi, az Ermitázs, a Musée d’Orsay, a Tate Gallery, a Metropolitan Múzeum és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből. A műkincsvadászokat nem csak a rendőrség, és Kowalski (hangja: Makranczi Zalán), a jól képzett magánnyomozó üldözi, hanem az alvilág is bekapcsolódik a fogócskába.

 
A Ruben Brandt, a gyűjtő nem hasonlítható más animációs filmekhez már csak furcsa karakterekkel teli, szürreális ábrázolásmódja, hangulata és rejtett mondanivalója miatt sem. Ezért is felesleges a Macskafogóval, vagy bármi mással párhuzamot vonni. (Érdekesség: a digitálisan felújított Macskafogó szeptember 13-től szintén megtekinthető a mozikban) Azonban egyaránt élvezhetik műkedvelők, művészettörténészek és azok is, akik csak kikapcsolódni, az új magyar animációs filmre kíváncsian ülnek be a mozikba. Az apró utalásokat, rendezői gondolatmenetet viszont csak kevés szerencsés fogja érteni, elérteni.

Mindenesetre a különböző művészeti ágak, különösen a vizuális művészet népszerűsítésének egy különleges módjaként is tekinthetünk az alkotásra. Még a múzeumok is profitálhatnak belőle, ahogy más filmek forgatási helyszíneit is azóta több turista látogatja. 

A Ruben Brandt, a gyűjtő egyedi világa, dinamikája, részletgazdagság, a jól eltalált zenék, a folytonos mozgás beszippantja a nézőt. Nem is nagyon hagy időt a látottak feldolgozására, máris a következő akció közepén találjuk magunkat: futunk, ütünk, lopakodunk, menekülünk. Mindezt lenyűgöző látvánnyal, remek háttérzenékkel és félelmetes hangerővel.

Ami a film mozgatórugója, talán az a hátránya is. A rengeteg akció közt elvész a mondanivaló, maradnak elvarratlan szálak, és a rengeteg munkával felépített karakterek, környezet, sztori befogadására, élvezetére, megértésére sincs elegendő idő. Az egész átdübörög az emberen, mint a vonat a kezdő képsorokon, majd ott hagy zavart arckifejezéssel az ülésbe paszírozva.

 „A film egy csoport munkája, ahol én vagyok a kapitány. Ha ez az utazás, ez a film sikeres lesz, ez a mi sikerünk. Ha nem, az az én hibám lesz.” – mondta Milorad Krstic a budapesti sajtóvetítés után.

Krstic és csapata tényleg mindent megtett. Nem mindennapi vizuális élményt kapunk. A többi már a nézőkön múlik. Van, aki „Aha!” élménnyel, vagy éppen hatalmas kérdőjellel a fejében jön ki a vetítés után. A különleges karakterek, izgalmas képi világ és a jó sztori ellenére bevallom, én hiányérzettel távoztam.

Az animáció kategória ne tévesszen meg senkit. Családi filmnek nem ajánlom.

„A lélek gondjaihoz a művészet a kulcs.” (egy mondat a filmből) 

A Filmalap támogatással készült Milorad Krstic rendezte Ruben Brandt, a gyűjtő című krimi-thriller a Mozinet forgalmazásában 2018. november 15-től látható a magyar mozikban. 

A rendezővel készített interjút (angolul) itt lehet megtekinteni.

Jelentkezzen majd, aki mind a 13 ellopott festményt felismerte. :)
Utánakerestem a képeknek, és van, ami csak így utólag „esett le”, de olyan is, amire nem tudok visszaemlékezni. És nem is ez az egyetlen problémám.

Aki teljesen meg akarja érteni a filmet, a rendező szándékát, annak ez az alkotás úgy hiszem többször nézős kategória. 

Élményvadász

Ha tetszett a bejegyzés, ajánld az index szerkesztőinek. :) Köszönöm.

Követhetsz a Facebook-on is, ahol élményvadászoknak jobbnál-jobb eseményeket ajánlok.

képek forrása: Mozinet, kino-zeit, saját fotó