A történet nem csak a metró világáról, és az ott dolgozókról szól. Ez egy olyan utazás, amely a hatalom és hatalomnélküliség, valamint a társadalmi hierarchiák és viszonyok közé kalauzol el. Jegyeket, bérleteket...

Az emberi elme tele van rejtélyekkel és furcsa hóbortokkal. Valami rejtélyes okból például iszonyodom a metrótól, hiába gyorsabb. Inkább választom a felszíni közlekedést: villamos, trolibusz, vagy busz. Ez persze nem áll semmilyen kapcsolatban a film hatásával, inkább egy ösztönös érzés, melyet régóta hordozok magamban. Érdekes módon, pont ez a rejtélyes érzés hozta meg számomra a "Kontroll" mély mondanivalójának egy részét: a metró alvilágában feszülő misztikumot és drámát.

A 2003 novemberében bemutatott, idén pont 20 éves Kontroll című film sokak emlékezetébe bevésődött.

A főszereplő karakterek a metróellenőrök, a társadalom peremén élő, gyakran alábecsült emberek, akiket mások lenéznek. Az alkotás a hatalom és hatalomnélküliség dinamikáját boncolgatja, miközben megjeleníti az emberi lélek mélységeit. Az emberi psziché és a társadalom egyes rétegei közötti szakadék úgy tárul fel, ahogy a karakterek útját és konfliktusait követjük. Az alkotás ezen rétegeiben találjuk meg a film valódi értékét. 

Az Antal Nimród rendezte film képes volt több műfaj elemeit ötvözni úgy, hogy közben egyedi hangulatot teremtett. A Kontroll műfaja nehezen behatárolható, és éppen ez adja az alkotás erejét. A krimi-akció-thriller, a filmvígjáték és a társadalomszatíra elemek egymásba fonódnak, és egy olyan művet hoznak létre, amely évekkel később is releváns marad. Ez az eklektikus hatás teszi lehetővé, hogy a film ne csak szórakoztató legyen, hanem mélyebb üzeneteket közvetítsen. 

A Kontroll nemcsak látványban, hanem a hangulatában is egyedülálló. Korántsem csupán egy estés filmet látunk, hanem egy hosszú lélektani utazást a rejtélyes metróvilágba, amely kívülről talán hétköznapi, de belülről teljesen más valóságot rejteget. A film vizuális világa lenyűgözően sötét, szinte már-már apokaliptikus. A lerobbant metrókocsik, az elhagyatott alagutak és a sötét megállók látványa ráerősít a történet nyomasztó hangulatára, és úgy keveri egyedi szürreális elemekkel, hogy közben meghagyja a nézőnek, hogy maga alakítsa ki saját értelmezését. 

A történet nem csak a metró világáról, és az ott dolgozókról szól. Ez egy olyan utazás, amely a hatalom és hatalomnélküliség, valamint a társadalmi hierarchiák és viszonyok közé kalauzol el. Az allegóriák és a szatirikus elemek további dimenziót adnak az alkotásnak. Ezért minden értelemben izgalmas és elgondolkodtató. Hatása ebben a műfaji hibriditásban rejtőzik: a metró világa és a szereplők emberi drámája közt.

A Kontroll egy olyan mű, amely képes többféle értelmezést magában hordozni. A film címében is ott rejtőzik egy kulcs: a "Kontroll" az emberi vágyak és félelmek, a hatalom és a hatalomnélküliség közötti harcot mutatja be. Azok a pillanatok, ahol a bagoly feltűnik a filmvásznon, további mélységet és jelentést hoznak a történetbe. A bagoly, az éjszakai lény, a spirituális tudás őrzője, az álmok interpretátora - mindezek átvitt értelmet adnak, és hozzájárulnak a film misztikus atmoszférájához. Baglyot látni egyfajta változást hoz az életúton. Ahogy ez Bulcsú esetében be is teljesül. 

Ez a 20 éves film az egyik legfontosabb alkotás a rendszerváltás óta, és a mozikban több mint 260.000 ember nézte meg. Még ennyi év elteltével, a mai napig is megszólítja az embereket, és számtalan nézőt gondolkodtat el a többféle értelmezés lehetősége. Elmondható, hogy maradandó hatást gyakorolt a magyar filmművészet és a közönség számára.

Antal Nimródot - ahogy egy vele készült interjúban is elmondta - a jó és a rossz küzdelme, a hatalom és hatalomnélküliség érdekelte, és ezeket a konfliktusokat ábrázolta a filmjén keresztül. A Kontroll kultfilmként vált emblematikussá, és a rendező reménye, hogy hosszú éveken át vitatkoznak majd róla, valóra vált. Egyúttal, az idő múlásával egyfajta kor- és popdokumentum is lett, amely megörökített egy ma már nem létező metróvilágot.

A Kontroll a magyar filmművészet egy olyan "állomása", amit még évtizedekkel a bemutatója után is érdemes felfedezni. Vagy újranézni.

 - Élményvadász - 

Bemutató dátuma: 2003. november 20.

Stáblista:

Szereplők
Csányi Sándor - Bulcsú
Mucsi Zoltán - Professzor
Pindroch Csaba - Muki
Badár Sándor - Lecsó
Nagy Zsolt - Tibi
Balla Eszter - Szofi
Mátyási Bence - Gyalogkakukk
Szabó Győző - Árnyék
Nádasi László - Laci
Scherer Péter - Főnök
Kovács Lajos - Béla
Horváth Károly - Tamás
Cserhalmi György- Öltönyös
Kulka János - Feri
Bicskei Kis László - Doki
László Zsolt - K
Mihályfi Balázs - Gonzó
Tóth József - Róbert
Eszenyi Enikő - Spicces nő
Andrew Hefler - Junkie

Alkotók

Rendező:
Antal Nimród
Író:
Antal Nimród
Operatőr:
Pados Gyula
Zene:
NEO
Látványtervező:
Hujber Balázs
Vágó:
Király István